emploi, n.
1. (métier, profession) cræft (m. a) > a.m. craft, v.n. kraptr (m.), v.h.a. kraft (f. i) > all.m. Kraft, v.s. kraft (m. et f.), v.fr. kreft ♦ tilþ/tylþ (f. ō), v.fr. tilath ♦ ti(e)lung/teolung/tiolung/tylung (f. ō) ♦ tilþe (f. ōn) ♦ we(o)rc/worc (nt. a) > a.m. work, v.n. verk, v.h.a. werah/werc (nt. a) > all.m. Werk, v.s. werk, v.fr. werk. emploi séculier woruldfolgaþ/weoroldfolgoþ (m. a) ♦ wor(u)ldscīr (f. ō) ♦ woruldþēnung (f. ō) ♦ woruldþēowdōm (m. a) ♦ woruldweorc/weoroldweorc (nt. a).
2. (charge, fonction) (ge)scīr (f. ō) > a.m. shire, v.h.a. scīra ♦ notu (f. ō), v.fr. note ♦ nytt(o) (f. jō), v.h.a. nuzzi ♦ wīce (f. ōn).
3. (utilisation) ār (m. a), got. airus (m. u), v.n. árr (m.), v.s. ēru (m.) ♦ bryce/brice (nt. ja) ♦ notu ← ♦ þēnung/þegnung/ þegning (f. ō) ♦ woruldbroc/weoroldbroc (nt.). emploi avantageux/profitable þearf/þærf (f. ō), got. þarba (f. ō), v.n. þǫrf (f.), v.h.a. darba (f. ō), v.s. tharf, v.fr. therve. qui n’est pas prêt à l’emploi ungearu/ungearo, v.h.a. ungaro.