grange

grange, n.

bereærn/berern/bærn/bearn/ber(e)n (nt. a) > a.m. barn ♦ ber(e)tūn (m. a) ♦ bernhūs (nt. a) ♦ cornhūs (nt. a) ♦ meluhūdern (nt. a) ♦ meluhūs/mealehūs (nt. a). grange à foin hīeghūs (nt. a).