exempter

exempter, vt.


(D’UNE OBLIGATION, D’UNE TÂCHE, D’UN TRIBUT) (ge)frēogan (Vf), frīa (Vf2) > a.m. free, got. frijōn (Vf2), v.n. frjá, v.s. friohan, v.fr. friaia/fr(a)ia.